Gödöllő, 1500 néző. Vezette: Herczeg Péter - Südi Péter
ETO: HERR - KOVACSICZ 6, Bradeanu 3, Dokic 1, GÖRBICZ 14(7), Mörtel 2, Vérten 3
Csere: Petróczi (kapus), Nagy K., Temes, Lazer 1, Bognár, Bódi, Juhász.
Edző: Róth Kálmán
FTC: Pastrovics - Mravikova 4, Szamoránsky P.  1, Uhrakova 4(1), TÓTH T. 13(4), Szucsánszki 2, Kirsner 3
Csere: Harisova (kapus), Laluska, Kamper 
Edző: Németh András

Hétméteresek: 9/7 illetve 5/4
Kiállítások: 12 (Nagy K. piros lap) illetve 10 perc

Az első elődöntőn a Cornexi 26 - 20-ra legyőzte a Vasast és várta, hogy a két zöld-fehér csapat közül melyiket kapja a döntőben. Nagyon úgy kezdődött, hogy Görbiczék esélyt sem adnak a fővárosiaknak. Herr parádézott, Görbicz pedig szenzációs passzokkal hozta helyzetbe társait és Vérten, Kovacsicz valamint Dokic biztos kézzel használta ki a helyzeteit. De a Fradit nem olyan fából faragták, hogy feladja. Feljavult a védekezése és Tóth vezérletével támadásban is egyre többször betaláltak  a győri kapuba sőt a vezetést is átvették.  Ekkor viszont az ETO tudott újítani és egy gólos előnynel zárta a félidőt.
A fordulás után két gyors győri gól jelezte, hogy a Rába-partiak valóban meg szeretnék védeni tavalyi elsőségüket. No de ez nem volt ilyen egyszerű, hiszen Görbiczék ezután hosszú percekig nem voltak eredményesek, míg a fővárosiak hatszor is. (17-20) Görbicz ekkor gondolt egyet és hátára vette csapatát. Ha kellett labdát szerzett, ha kellett hetest harcolt ki, ha kellett átlövésből szerzett gólt. Herr ismét elkapta a fonalat, ezt elsősorban Kirsner és Mravikova bánta. Ismét a Győrnél volt az előny, amit már nem is engedtek ki a kezükből. A fantasztikusan izgalmas és magas színvonalú összecsapás végét a győriek bírták jobban és megérdemelten jutottak a döntőbe. 
A rendezés azonban sajnos méltatlan volt a kupa rangjához: az 1200 fős csarnokba, legalább 1700-1800 jegyet adtak, így nemcsoda, hogy több szóváltás is kialakult a szurkolók között a helyekért folytatott "közelharcban". A második elődöntő pedig negyedórás csúszással kezdődött, mert el kezdett esni az eső és a gödöllői csarnok - mint 10 éve eső idején mindig - beázott. Talán érdemes azon elgondolkodni, hogy kell-e ilyen helyeken, ilyen rangos kézilabda eseményt rendezni. Az ugyanis előre borítékolható volt, hogy jóval többen szeretnék megtekinteni a Magyar Kupa négyesdöntőjét a helyszínen, mint amennyi a csarnok befogadóképessége.

Róth Kálmán: A sors igazságtalansága, hogy ennek a két csapatnak már az elődöntőben össze kellett csapnia. Ha nagyon tömören akarok fogalmazni, akkor egy Görbiczcel voltunk ma jobbak.