A találkozó előtt bizakodó voltam. Hittem, hogy csapatom nem követi el ugyanazt a hibát, amit egy évvel korábban, szintén az idénynyitó mérkőzésen megtett. Nem volt annyi gondunk a felkészülés utolsó heteiben
mint a Vasas csapatának. Tisztában voltam azzal is, hogy az angyalföldi gárda nagyon erős játékos kerettel bír ám ebben az összeállításban nem igen léptek pályára az elmúlt hetekben.
Nos, nem kezdődött rosszul a találkozó a 12. percig fej-fej mellett haladtunk. Azonban már ekkor érzékelhető volt, hogy ellenfelünk nagyon agilisan és gyorsan szervezi támadásaikat a kissé tompa védelmünkkel szemben. Nagy Kriszta és Tomori Zsuzsa megállíthatatlannak tűnt. Számomra inkább az előbbi eredményes játéka volt meglepő. Támadó játékunk hiteltelennek és gyakran tanácstalannak tűnt. Ennek tudható be, hogy a 14. perctől a 26. percig mind összesen két gólt bírtunk dobni. Rendre leindított a Vasas, igaz ebben a periódusban többet voltunk hátrányban. Triffa jól védett, ami Vörösnél hiányzott.
A félidő végére leljesen szétestünk. Nem működött a gépezet se elől, se hátul pedig mindenki pályára került.
A második félidőt egy hitben és elszántságban megerősödött Halas játszotta végig. Támadójátékunk és főleg a védelem, markánsabb és igazi értékekkel lett gazdagabb. A védőmunkák eredményessége majd kétszeresére növekedett (ezzel párhuzamosan Vörös Heni teljesítménye is feljavult). Támadásaink hatékonysága 63% s volt.
Az igazat megvallva ebben a félidőben, mi kerültünk több esetben létszám előnyös helyzetbe. A lövőszázalékunk 74% ra nőtt az első félidei 50% hoz képest. A védelem eredményessége az első 30 percben a 40% t sem érte el, míg a második játékrészben 60% ra nőtt.

Triffa 38%, Vörös teljesítménye 33% volt. Csapatunk eredményes védekezéséhez nagyban hozzájárult Kósa és Kurgyis tevékenysége. Külön öröm volt számomra, hogy talán Kocsis Ági is kezdi visszanyerni tavalyi formáját.
Sajnos szélsőink közül most csak Koroknai Vikit lehet dicsérni. Kocsik Viki igazi karmester volt, míg Ilyés Ani hozta a tőle megszokott csupa szív játékot. Talán Borbély Zsani volt egy kicsit visszafogottabb, bár igen erőteljesen próbálták kivenni a Vasas védők a játékok előkészítéséből.

Összegezve, nagyon kár volt az első félidő, második részében mutatott hiteltelen játéka. Azonban, amit a csapat megtett a második félidőben azt nagyon kevesen tudják megismételni. Nagyon izgalmas, magas színvonalú / 9 technikai hiba /és tanulságos mérkőzést vívtunk egymással. Talán a szerencsésebb csapat nyert és talán mi is tanultunk valamit. Többen kifogásolták a játékvezetők tevékenységét. Az én véleményem, hogy a passzív játék és a progresszív büntetések megítélésében volt némi ellentmondást, amit a Vasas csapata talán jobban kihasznált.



Zsiga Gyula