Sok csapat megirigyelhetné azt a légkört, amiben a hazai kedvencek játszanak, hiszen telt ház előtt a nézők fergeteges buzdítása közepette, olyan hangulat alakul ki, amely igen nehéz helyzetbe hozhatja akár az ellenfelet, vagy a bármennyire is jó szándékkal ítélkező játékvezetőket.

Meggyőződésem, hogy csapatom megbirkózott ezzel a feladattal is. Csupán egyetlen alkalommal, a második félidő 17. percében, 22-22 s állásnál volt az a pillanat, amikor megfordíthatta volna a Makó a mérkőzés eredményét, de ezt két gyors dobott gólunk megakadályozta.

Legnagyobb gondot a gyors / és leginkább eredményes / visszarendeződés okozott. Barna Éva ebben sok borsot tört az orrunk alá.
Mindkét csapat, az átlövések és a gyors indításokból volt eredményes az első 30 percben. Mi, talán annyival voltunk többek, hogy Kocsik, Kocsis és Valóvics mellé Sterbik is eredményesen játszott. Az emberhátrányos helyzeteket jobban értékesítettük, mint az emberelőnyöket / főleg a második félidőben /.
A második játékrészben Kocsis, Koroknai és Szűcs tartotta a 2-3, olykor 4 gólos előnyünket. Ellenfelünk soraiban, Klembucz és továbbra is Barna tartotta a lelket, az erőteljesen fáradni látszó társaiban.

- Támadásaink eredményessége: 50%
- Védekezésünk: 55%
- Lövéspontosság: 65%
- Technikai hiba: 16
- Kapus teljesítmény
Vörös 35%
Győri 36%

Összességében megérdemelt győzelmet arattunk az inkább, kárunkra tévedő játékvezetés ellenére. Sajnos e két igen rutinos és általam elismert sípmester, ezen a találkozón dekoncentráltan és felszínesen ítélkezett. Bizonyára makói látásszögből sem lehetett megfelelő a tevékenységük, mert nem kedves szavak kíséretében vonultak le a pályáról.

Zsiga Gyula