- A szezon hajrája még hátravan, de nyilván egyfajta mérleget már tudsz vonni az Oldenburgban eltöltött időről.
- Kicsit döcögősen kezdődött számomra az évad, de sok meccsen kaptam lehetőséget, segítettek a beilleszkedésben a klubnál, így egyre inkább megszoktam a magyartól eltérő közeget, illetve játékstílust. 
- Mennyiben más a német kézilabda, mint a magyar?
- Sokkal rohanósabb, elsősorban a futásra, a tempókézilabdára helyezik a hangsúlyt, ehhez alkalmazkodnom kellett, ami azért sikerült. A Német Kupából sajnos szerdán kiestünk a Blomberg-Lippe ellen, mivel hazai pályán 32-27-es vereséget szenvedtünk. A Bundesligában a 3. helyen állunk, nagyon szeretnénk érmes helyen végezni, és a KEK-ben is jó lenne döntőt játszani, ehhez az elődöntőben a dán Vejent kell felülmúlnunk. 
- Nyáron viszont biztosan távozol Oldenburgból. Hol folytatod a pályafutásodat?
- Egyelőre még nem tudom, hiszen több német és magyar csapat is megkeresett. Az szinte biztos, hogy vagy maradok a Bundesligában, vagy hazatérek, más lehetőség nem került szóba. Oldenburgban jól éreztem magam, megértetem magam, nincsenek nagyobb problémáim, így szívesen maradnék a Bundesligában. Magyarország azonban egy jól megszokott közeg számomra, nyelvi nehézségek nélkül, és jól ismerem a csapatokat, a csarnokokat, a játékosokat. Minden klubot szívesen meghallgatok, szeretnék minél hamarabb dönteni. Van olyan klub is, amelyik megkeresett, de egyelőre még nem beszéltünk, hamarosan azonban erre is sor kerül. 
- Annyit talán elárulhatsz, hogy nővéreddel, Orsolyával, aki a Vác kapusa, szívesen játszanál-e újra egy csapatban?
- Természetesen, hiszen jó érzés, ha nap mint nap látjuk, segítjük egymást, ha edzésen és a meccseken is egy célért küzdhetünk, mindamellett nem Orsi személye lesz a döntő szempont, amikor eldöntöm, hol folytatom.